Ki ne ismerné ezt a kifejezést. Aki nem hallott róla, az nem is ember. Az nem is él, csak vegetál. De elindult a blog. A téma kötetlen. Beszélhettek, beszólhattok, anyázhattok... nekem mindegy. Ez amolyan próbabejegyzés. Csak azért kell, hogy megnézzük a designt, amit folyamatosan alakítunk. Remélem ti is annyira élvezitek majd, amennyire mi. Mi nagyon tudjuk élvezni. Ezt a kombós dolgot meg átérezni...
Most tolom itt a Nefogazz albumot, próbálok kitalálni valamit, hogy annyit írjak, hogy a kép alá érjek és végre meg tudjam nézni a formázással kapcsolatos dolgokat.... na miiiindjárt meglesz... áááááááááh...... most a jó. Fúúúúúh deh jó volt... na megyek formázni tovább ezt a nagy rakás.... kombót. Ja igen. Előreláthatólag a Laly is csatlakozik hozzánk, mint szerkesztő. :)
Kontárkodás:
Kicsit belenyúlok én is a posztba, hogy már rögtön az elején tisztázva legyenek itt a ki, merre, meddig, hogyan, miért, ésatöbbi kérdések. Szóval a képen jobb oldalon Stifflerpistapéter látható (későbbiekben előforduló hivatkozások rá: Péter, Peti, Pekka, Stifi, Petyus, meg ilyenek.). A Pistát nem tudom, hogy honnan szedte... Szóval feketében, éccaka napszemcsiben Péterem feszít, én meg a kép másik oldalán vagyok. Fontosnak tartom elmondani, hogy nem, ez nem hivatalos öltözék, ez csak úgy rám került aznap este éppen... Na majd később a rózsaszín kabátról is szólunk. A nevemről meg: Ábel. Hivatalosan. Nem hivatalosan meg Ábibébi (köszi Norbi...), Ábipók, esetleg Kozmóboj, de ez csak tegnap egy másik blogon derült ki. Szóval ez van. Köszönöm a szót, Ábibébi voltam.
Ui.: A szentháromságból (kávé-cigi-kábel) az első kettő maga a kombó, a harmadik már csak az okozat. Csak a tisztánlátás végett...
